Csurgói Egyveleg - valószínűleg Csurgó első újságjához jutott hozzá a református gimnázium könyvtára-

Csurgói EgyvelegAz újságok célja, hogy híreket, véleményeket adjanak közre, tájékoztassák az érdeklődőket a friss történésekről. Az iskolákban kiadott újságoknak is ez a céljuk, de ezek egy szűk célközönség, egy adott iskola tanulói, tanárai számára készülnek. Ezért a cikkek többsége is az iskolához, a tanuláshoz, a városhoz kapcsolódik. Az újságot amatőrök, legtöbbször az iskola lelkes diákjai szabadidejük terhére, ingyen írják és szerkesztik.  Ma, amikor az iskolai újságok nagy része nem nyomtatásban, hanem elektronikus formában létezik, amikor sok középiskolai osztálynak saját honlapja van, szinte már hihetetlen, hogy volt idő, mikor kézzel írták, másolással vagy indigóval sokszorosították a diákok az iskolai újságot. Gyakran nem ügyeltek a kiadványok archiválására, nem gondoltak arra, hogy az utókor számára megőrizzenek egy-egy példányt. Ezért nagy esemény, hogy előkerült egy ilyen kultúrtörténeti ritkaság.

Januárban hozta a hírt dr. Horváth József tanár úr: egy gyűjtő kéziratos csurgói diákújságot kínál eladásra.  Az újságot a tanítóképző növendékei írták 1871-ben, négy szám van meg. Egy hónapig tartja nekünk, ha nem vesszük meg, aukcióra bocsátja.

Semmi sem nagyobb öröm egy muzeális könyvtárban, mint a kéziratgyűjtemény gyarapítása. Ilyesmi tízévenként egyszer ha előfordul, akkor is inkább ajándékozás útján, hiszen beszerzési kerete a Nagykönyvtárnak nincsen – még szakkönyvekre sem.  Ám a hír nem sok örömet okozott, inkább aggodalmat: hogyan teremtsük elő az árát?

Mint oly sokszor a gimnázium 220 éves történetében, most is öregdiákok siettek segítségünkre. Simon Péter Münchenből küldte, Jamniczky Jenőné helyünkbe hozta adományát. A hiányzó összeget antikvár könyvek vásárával oldottuk meg: 100 Ft-ért árultuk kollégáinknak a könyvtár gyűjtőkörébe nem illő vagy duplum könyveket, így a tantestület segítségével, különösen Majzik Valéria ajándékával, összegyűlt a kellő összeg.

Március 4-én kézbe is foghattuk a megsárgult lapokat, lelkesen vizsgálva: találunk-e ismert nevet, új adatot.

 Lássuk, mit vettünk!

Címe: Egyveleg. Megjelenési ideje: havonta kétszer, elsején és 15-én. Az 1. évf. 1. szám  1871. októberében jelent meg. Példányszámról nincs adatunk. Birtokunkban van az 1., 2., 3., és az 5. szám. Hogy megjelent-e ezután is és meddig – nem tudjuk. Az egyetlen forrás, amire támaszkodhatunk, az Koltay István  könyve: A csurgói tanítóképző története. (Szeged, 1939.) De ebben sajnos nincs említés diákújságról, ám fontos megjegyezni, hogy az önképzőkör indulásáról beszámol, és tudjuk, hogy a 19. századi diákújságok bölcsője mindig önképzőkör. (Pl. Kecskemét, ref. főiskolai tagozat: 1830-önképzőkör, 1837: Pálma c. újság; Debrecen, 1854: Önképző Társulat megalakulása, 1857: Heti Közlöny c. irodalmi diáklap.)

Leginkább az érdekli a helytörténet-írót, hogy ki(k) írták-szerkesztették a lapot. Nos, e négy számnak meglehetősen szűk a szerkesztőgárdája, s csak találgatni tudjuk, későbbi lapszámokban kibővült-e vagy épp emiatt a megjelenés gyérült, megszűnt.  Annyi bizonyos: a két legtöbbet „publikáló” diák később is hallatott magáról.

Az első a főszerkesztő, Majhon József. Ismeretlen név a csurgói helytörténetben, és hiába keressük későbbi időszaki kiadványaink szerzői között is. Pedig lendülete, stílusa van, csak nem állt meg egy diáklapnál? Végső esetben segít korunk nagy varázslója, az internet : Majhen Margitaira magyarosított, ezen a néven már megtaláljuk a Pallas nagylexikonban is!

            Margitai József  (1854 -1934) 1874-ben szerzett képesítést a csurgói tanítóképezdében, majd Budapesten elvégezte a polgári iskolai tanítóképzőt és egy zenetanári tanfolyamot magánúton. Csáktornyán kezdett tanítani, ugyanott képzőintézeti tanár, majd 1890-ben igazgató. Erőteljesen szorgalmazta a Muraköz magyarosítását. Szerkesztette a Muraköz c. lapot, számos szakcikket írt pedagógiai folyóiratokba.

A másik diákújságíró Bárány Gyula, 1873-ban szerzett képesítést. Az ő neve ismerős a helyi neveléstörténetben: Bárány Ignácnak, a csurgói tanítóképző megszervezőjének és első igazgatójának, jeles tankönyvírónak a fia. 1874-ben Budapesten polgári iskolai oklevelet szerzett  mennyiség- és természettudományi szakból. 1877-ben érettségi, 1879-ben pedig tanári vizsgát tett a földrajzból és bölcseletből. Négy évig egy fővárosi tanítóképzőben segédtanárkodott. 1879-ben Csurgón rendes tanári állást kapott, 1901 és 1904 között igazgatóként működött. Nem hagyta abba az újságírást: a Csurgón megjelenő Iskolai Szemle főmunkatársa volt, emellett országos pedagógiai lapokban is jelentek meg cikkei. Tantárgypedagógia tankönyveket írt  földrajz, biológia, kémia tantárgyhoz a tanítóképzők számára.

A négy kis újság tartalmát még sok szempontból lehet elemezni, ez csak tudósítás új szerzeményünkről.

 Megtekinthetők a református gimnázium könyvtárában.

Könyvtári bejelentkezés